Rétvári Bence megint hozta pártja a KDNP formáját. Ez az a párt, amely nevével ellentétben sem nem keresztény, sem nem demokrata. Szánalmas farizeusok gyülekezete.

 Régi-új ötletük az élelmiszer boltok, áruházak vasárnapi zárva tartása. Rétvári és pártja szerint erre azért van szükség, mert a kereskedelemben dolgozók nem tudnak máskor a gyermekeikkel együtt lenni csak vasárnap. A vasárnapi munkát senki sem vállalja önként, véleményük szerint, annak elvégzésére kényszerítik a dolgozókat.

 Hoppá.

 Ebben igazuk van. Valóban kényszer űzi a munkavállalót a vasárnapi munkavégzésre. Ám nem a munkáltató kényszeríti, hanem a megélhetés kényszere. Egyszerűen vannak, aki inkább mennek vasárnap a pótlék miatt dolgozni, mint hogy a gyermekükkel legyenek otthon. Azon egyszerű oknál fogva, mert abból a plusz pénzből tud vásárolni a gyermekének az élelem mellé ruhát, tudja elvinni esetleg egy moziba, állatkertbe. Sajnos jelenleg egy átlagos dolgozó nem képes a mindennapi betevőn, a lakhatáson kívül mást biztosítani utódjának, utódjainak, sokszor még a vasárnapi pótlékkal vagy plusz munka vállalásával sem.

 Amennyiben be vezetik a vasárnapi zárva tartás intézményét akkor szinte biztos a munkavállalók leépítése, hiszen nem fog kelleni az az élőerő, amely eddig a hétvégét vitte. Nyilván hiába csökken a foglalkoztatottak száma, az ott maradóknak sem lesz magasabb a bére, mivel az a bevétel, amely eddig vasárnaponként befolyt kiesik. A családosok védelmében hétvégeken akár diákok, akár részmunkaidős munkavállalók is vihetnék az üzletmenetet, míg a többi napon az állandó alkalmazottak dolgoznának.

 A KDNP a családok védelmében inkább a Munka törvénykönyvének módosítását javasolhatná, hogy legyenek a munkaszerződésekben olyan garanciák, amelyek biztosítják a túlmunka elvégzésért járó pótlék kifizetését. A munkavállalókkal köthetnének olyan munkaszerződést, melyekben rögzíthetnék alapból a hét első hat napjára szóló munkavégzést, és ezt egészíthetné ki egy időszakos – fél évre, negyed évre szóló – kiegészítő szerződés, amelyben nyilatkozik a munkavállaló, hogy akar e vasárnap dolgozni vagy sem, természetesen plusz díjazás fejében. Így a dolgozók is jobb pozícióból tárgyalhatnának a bérekről, hiszen ha van igény a munkájukra a hétvégeken, de kevés rá jelentkező, akkor csábításként emelkedik a munkájukért járó bér. Döntse el mindenki maga: pénz vagy pihenés.

 A család centrikusság ott is hibádzik, hogy éppen a kis családi vállalkozásban működő üzletek nyitva tartását akarják meghagyni a hét utolsó napján. Ott talán nem lehet gyermek a családban, ott nem lenne szükség arra, hogy a család munka nélkül együtt legyen?

 Félre értés ne legyen, ha ez az intézkedés a kisvállalkozásokat szeretné helyzetbe hozni a multikkal szemben, akkor rendben, ám Magyarországon kialakult egy vásárlási rend. Az emberek az alapvető élelmiszereket és a hirtelen beszerzendőket veszik meg a kisboltokban, de azt vasárnap akkor is, ha a multik nyitva vannak. Ám a nagybevásárlást, illetve azokat a cikkeket, amelyeket olcsóbban be tudnak szerezni a bevásárlóközpontokban akkor is ott fogják megvenni, ha erre egy napot várni is kell. A családi vállalkozásokat adókedvezményekkel, szövetkezeti formák – üzletlánc – létrehozásának támogatásával, olcsó beszerzési forrásokkal kellene támogatni.

 Látom magam előtt azt a csodás "szent" képet, ahol a család vasárnap együtt ül az üres asztal körül, szemük sarkából reménytelen pillantást vetnek a deresedő kályhára, miközben a megcsillan a lemenő nap utolsó sugara a kikapcsolt hálózaton áramért hiába esedező villanykörtén. A háttérben egy ablak, azon keresztül Rétvári, Harrach Péter és Hoffmann Rózsa mosolyog be szívet melengetően a családra: együtt vannak és ráadásul vasárnap. A család arcán is ott a mosoly, de, csak mert odafagyott valamikor, valahol, amikor és ahol még jobb volt.

 Hagyjuk, hogy mind a munkavállaló, mind a munkáltató dönthessen és a piacnak megfelelően működhessen, törvényi garanciákkal melyek a munkavállaló jogait megfelelően garantálják ebben a kérdésben is.